Képernyős munkakör
az a munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is (pl. automatizált rendszereket irányító, ún. operátori munkakörök). A képernyős munkakörben dolgozó munkavállalók a „C” foglalkozás-egészségi osztályba tarozó tevékenységet folytatnak.
Képernyős eszköznek
minősül a számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól.
Nem minősül képernyős eszköznek a járművek vagy munkagépek vezető-, illetve kezelőfülkéi, a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszerek, az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszerek, hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak, számológépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek, amelyek – azok közvetlen használatát biztosító – kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel vannak ellátva, továbbá az „ablakos írógépek”. Az ide vonatkozó rendelet hatálya az e bekezdésben említett eszközökkel dolgozókra nem terjed ki.
Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 6. § módosított formában egyértelművé teszi a munkáltatói kötelezettséget:
„Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.” Ilyen szemüvegre csak azoknak a munkavállalóknak van szükségük, akik a képernyőt a munkavégzés során nem látják élesen. (Nem védőszemüvegről van szó.)
A rendelet nem terjed ki arra, hogy mennyi legyen az az összeg, amennyit a munkáltatónak fizetnie kell ezért a szemüvegért, hisz egyénenként változhat, mivel a szemüveglencse ára dioptria függő.
A „minimálisan szükséges” megfogalmazás nyilvánvalóan a lencsére és a keretre vonatkozik, vagyis „a rendeltetésszerű használathoz szükséges keret” jelen esetben a legkevésbé költséges kereteket jelenti.(A jogszabály előírásaitól eltérően a munkáltatónak joga van ahhoz, hogy költségesebb megoldásokat válasszon.)
Kihordási idő megállapítása nem célszerű, de a szemüveg cseréje esetenként szükséges lehet. Amennyiben a cserét a szemész szakorvos a munkavégzéssel összefüggő szakmai okokból tartja indokoltnak, úgy ezt értelemszerűen a munkáltatónak kell finanszíroznia.