Képernyős munkakör
az a munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is (pl. automatizált rendszereket irányító, ún. operátori munkakörök). A képernyős munkakörben dolgozó munkavállalók a „C” foglalkozás-egészségi osztályba tarozó tevékenységet folytatnak.

Képernyős eszköznek
minősül a számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól.
Nem minősül képernyős eszköznek a járművek vagy munkagépek vezető-, illetve kezelőfülkéi, a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszerek, az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszerek, hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak, számológépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek, amelyek – azok közvetlen használatát biztosító – kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel vannak ellátva, továbbá az „ablakos írógépek”. Az ide vonatkozó rendelet hatálya az e bekezdésben említett eszközökkel dolgozókra nem terjed ki.
Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 6. § módosított formában egyértelművé teszi a munkáltatói kötelezettséget:
„Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.” Ilyen szemüvegre csak azoknak a munkavállalóknak van szükségük, akik a képernyőt a munkavégzés során nem látják élesen. (Nem védőszemüvegről van szó.)

A rendelet nem terjed ki arra, hogy mennyi legyen az az összeg, amennyit a munkáltatónak fizetnie kell ezért a szemüvegért, hisz egyénenként változhat, mivel a szemüveglencse ára dioptria függő.
A „minimálisan szükséges” megfogalmazás nyilvánvalóan a lencsére és a keretre vonatkozik, vagyis „a rendeltetésszerű használathoz szükséges keret” jelen esetben a legkevésbé költséges kereteket jelenti.(A jogszabály előírásaitól eltérően a munkáltatónak joga van ahhoz, hogy költségesebb megoldásokat válasszon.)

Kihordási idő megállapítása nem célszerű, de a szemüveg cseréje esetenként szükséges lehet. Amennyiben a cserét a szemész szakorvos a munkavégzéssel összefüggő szakmai okokból tartja indokoltnak, úgy ezt értelemszerűen a munkáltatónak kell finanszíroznia.

Munkáltatói feladatok:

A munkáltató kötelessége
– annak megállapítása, hogy a munkavállaló „napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül képernyős eszközt használ”, mivel költségtérítési kötelezettsége ettől függ
– a munkavállaló beutalása a munkaköri alkalmassági vizsgálatokra a „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” című nyomtatványon egyértelműen jelölni kell a munkakör (munkahely) főbb egészségkárosító kockázatai között, hogy „képernyős munkahely”
– amennyiben a szemész szakorvosi vizsgálat alapján a foglalkozás-egészségügyi orvos indokoltnak tartja a szemüveg biztosítását, úgy annak költségeit a fentebb tett megállapítások figyelembevételével
téríti.

A foglalkozás-egészségügyi orvos feladatai:

  • Szemészeti szakvizsgálatra utalja be a munkavállalót:

-ha a képernyő előtt dolgozónál látás- illetve szempanasz alakul ki és ezzel felkeresi a szolgálatot;
-ha a képernyő előtt dolgozónál időszakos vagy soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat kapcsán derülnek ki panaszok, vagy tünetek;
-előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál, ha az illető korábban nem végzett képernyő előtti munkát.

  • Amennyiben a szemész szakorvosi vizsgálat alapján megállapítható, hogy szemüveg használata szükséges, az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményen feltünteti az „A képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg használata indokolt.” megjegyzést.

A szemész szakorvos minden esetben a vizsgálatáról írásos leletet ad át a munkavállalónak, amelyet az bemutat az illetékes foglalkozás-egészségügyi orvosnak.

Végezetül meg kell jegyezni, hogy azok száma, akiknek a rendelet szerint valóban szükségük van erre a szemüvegre, nem nagy. Helyes ergonómiai kialakítással, korszerű monitorokkal, jó világítással és főleg a megfelelő munkahelyi magatartásra vonatkozó felvilágosítással (beleértve a testmozgás szükségességét is), a megfelelően szervezett képernyő előtti munkavégzés és a munkaközi szünetek
biztosításával a panaszok nagy része orvosolható.

(E tájékoztató az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet és a  Fodor József Országos Közegészségügyi Központ „A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeinek módosításáról szóló rendelet értelmezéséhez”  c. módszertani útmutatója alapján készült.)